Full Cool - Klíma, Hőszivattyú, Napelem

Megfizethető Hűtési,- Fűtési megoldások.

Rólunk

Vállakozásunk 2019- ben alakult, Full Cool Klímatechnika néven. Mint a névben is utalunk rá, „FULL” azaz teljes megoldást próbálunk nyújtani a klimatizálás terén. Célunk egy olyan stabil vállalkozást létrehozni, mely minőségi, precíz (nem kapkodó és csak a mennyiséget szem előtt tartó) munkára képes, mindezt kedvező árral párosítva. A mai rohanó világunkban ezekre a tulajdonságokra egyre nagyobb kereslet van, így lehetősségünk van lassan, de folyamatosan fejlődni. Napjainkban az emelkedő energiaárak egyre jobban arra sarkalják mind a magánszemélyeket, mind a befektetőket, hogy minél alacsonyabb költségen üzemeltethető épületeket építsenek. A jó hőszigetelésen túl fontos szempont a házakban elhelyezett hűtő-fűtő berendezések üzemeltetési költsége. Innovatív megoldásokkal, új szemlélettel, a különböző alternatív energiák kiaknázásával ez a törekvés ma már egyre jobban elérhető mindenki számára.

Fő tevékenységeink:

  • Hűtő-fűtő klímák értékesítése és telepítése
  • Klíma karbantartás, tisztítás, szervíz
  • Hőszivattyú rendszerek teljes körű kivitelezése
  • Napelem rendszerek telepítése

A vállalkozás klímavédelmi hatóságnál regisztrált vállalkozás, a fenti munkák elvégzéséhez teljes körű jogosultsággal rendelkezik.

Szolgáltatások

Klíma
Klíma Előszerelés

Ha építkezik, vagy felújít

 Az építkezés, lakásfelújítás alkalmával gyakran a klíma lesz az a tétel, ami már nem fér bele a mindig elszaladó költségvetésbe. Érdemes már ilyenkor előrelátóan betervezni a lakásba és kialakítani a nyomvonalat, akár több szakma összefogásával, hogy tökéletes legyen a végeredmény.


Fontos tudni:
 Általában a klímaszerelők a villanyszerelőkkel egy időben munkálkodnak a felújítandó lakásba, gyakran összedolgozva és megbeszélve a szükséges elektromos teljesítményt, kiállásokat, nyomvonalat! A vízszerelő a másik szakember, akire még szükség lehet abban az esetben, amikor a klímában keletkező kondenzvizet a lakáson belül, a vizes helységekben elhelyezett szifonba kell elvezetni.

 A lakás ezen állapotában még egyszerűen megoldható az elektromos kiállás kiépítése a villanyszerelőnek, a klíma csővezetékének beépítése, bevésése a falazatba és a cseppvíz elvezetése egy összefolyóba. A munkálat pár tízezer forintból megoldható és később egy sokkal esztétikusabb végeredményt kapunk, mivel nem lesz látható csövezés a lakásban, nem utólag kell a festett falat fúrni, a vezetékeket kábelcsatornázni.

 Itt megjegyezném, hogy már nem divat a beltéri egység mellé a falra telepített konnektoros csatlakoztatás, mivel az elektromos betáplálást közvetlenül a kültéri egység kapja, bár villanyszerelők előszeretettel készítenek el ilyen kiállást.

 Az újravezetékelt lakásban érdemes külön hálózati körre tenni a klímát, elkülönítve olyan nagy fogyasztóktól, mint egy elektromos főzőlap, sütő vagy mosó-szárítógép, amely az együtt működés esetén túlterhelheti a hálózatot. Szóló klíma esetében 10Ah-s biztosítékkal és 3x1,5mm-es MTK-kábellel, multi klíma esetében 16Ah-s biztosíték és 3x2,5mm-es MTK kábelre lesz szükségünk a kiépítéshez, de gyakran ezt a villanyszerelővel direktben szoktuk egyeztetni, segítve ezzel egymás munkáját.

 Egyes dizájn klímák belsőépítészeti értéket is képviselnek, mivel a lakás hangulatához igazodó kivitelben sokkal esztétikusabbak, mint egy sima, fehér berendezés. Az ilyen típusú klímákhoz minden esetben a falban elvezetett, nem látszó csövezést kell kiépíteni a tökéletes hatás kedvéért.

 Előcsövezésnél használhatjuk a klímákhoz kialakított szerelődobozt, ezáltal a klíma beszerelése a későbbiekben nem jár bontással, véséssel. A csövek nem díszelegnek a falból kilógva, csak a szerelődoboz fehér tetejét lehet látni, ezáltal ráér akár évekkel később is megvenni a klímakészüléket.

 A munkálatok megkezdésekor már érdemes kérni egy felmérést. Itt megbeszéljük a szükséges kiállásokat, amiket elkészít a villanyszerelő, a vizes, majd pedig elkészítjük a klíma csövezésének nyomvonalát. Ezt későbbiekben a kőműves és a festő teljesen eltünteti. Amikor pedig aktuális a szerelés, csak feltesszük a klímát a már előkészített helyére és egy esztétikus végeredményt kapunk, ami évtizedekig használható a későbbiekben is. Legfeljebb a klímát kell az évek múltával kicserélni, de a csövezés később is használható marad.

 Abban az esetben, ha csak festés lesz a lakásban, akkor a glettelés után - de a készre festés előtt - érdemes a klímát felszereltetni a falra. Ügyelni kell rá, hogy a klíma teljesen körbe legyen takarva, fóliázva, mivel a fal csiszolása során a felülről nyitott beltéri egység hőcserélője porral szennyeződhet. A festők ezután a beltéri egységet lemaszkozva tudnak dolgozni,  akár a kábelcsatornát is a fal színére festve (mivel mázolható műanyagból készül).
 
Komplett felújítás alkalmával a klímásoknak a villanyszerelőkkel egy időben kell felvonulni a munkára, mivel a két terület munkálatai összekapcsolódnak. A klímások jelölik ki a szükséges kiállások helyeit, és a csövek bevésése alkalmával előnyös, ha nem kell a már frissen berakott villanyszerelési vezetékeket kerülgetünk a klímás csövekkel.


  Nagyon fontos!
 A klíma előcsövezését előszeretettel építik ki saját kezűleg a kivitelezést, felújítást végző vállalkozók vagy az ő embereik (akik ugye nem klímás szakemberek, csak láttak már hasonlót). A lakóparkokban, nagyobb építkezéseknél 90%-ban bizony rossz csövezésekkel találkozunk, amikor kihívnak minket a klíma beüzemelésére. Gyakran előfordul, hogy kompletten ki kell vésni a falból a beépített csöveket, újra húzni az áramot, de főleg a cseppvíz kivezetés nagy mumus. A cseppvíz szinte mindig rosszul van kivezetve, esetleg visszafelé lejt, nem megfelelő a csőméret, rossz helyre kötik be a vizesek, elázik miatta az egész fal nyáron.

 Praktikus tanácsként javasolnám, hogy az előcsövezést mindig azzal a klímás szakemberrel végeztessék el, aki a komplett szerelést elvállalja és végig fogja vinni. Így megspórolható az építőiparban annyira kedvelt egymásra mutogatás és a hozzá tartozó jelentős pótmunka, felesleges anyagfelhasználás.


Önkormányzati engedélyeztetés

 Kedves ügyfeleink egy része szeretné a hatóságok előtt is legalizáltatni a lakása klimatizálását, így megosztom a tapasztalatainkat ebben a témakörben is.

   Az önkormányzatokat jelenleg a „nem tudom - nem engedélyezem - engedélyezem, csak nem tudom, hogyan” háromszögben kell megkeresni, ha a klímakiépítés kérdésével fordul hozzájuk az állampolgár. Mindegyik kerületnek más az építésügyi szabályozása és főleg ennek a gyakorlati kivetülése az engedélyezés folyamata, a szükséges papíroktól a begyűjtendő aláírásokig. Akár egészen szélsőséges példákkal is találkozhatunk a hivatali procedúra alatt. A leggyakoribb eset, hogy félnek engedélyezni még azt is, ami nem engedélyköteles. Hiányos a szabályozás és a hivatalnok annyira félti az állását, hogy nem mer lepecsételni semmit sem, ezzel szürke zónában tartva a lakót, aki szeretné megoldani a lakása klimatizálását, de tanácstalan, hogy kihez is fordulhat ebben az ügyben.

   Az egyik önkormányzatnál látványterv kell, a másiknál mérnöki tervezés, a harmadiknál csak be kell nyújtani egy papírt és kérelmezni, a negyediknél pedig fogalmuk sincsen róla, az ötödik pedig következetesen megtilt mindent, így fest nagyjából a mai engedélyeztetési eljárás. Így a legtöbb ügyfél egyszerű állampolgári engedetlenséget gyakorolva fogja és felszerelteti a saját feje után. Ezeknek a kusza jogviszonyoknak köszönhető, hogy oda és olyan módon is kerülnek klímaberendezések, amelyek valóban elcsúfítják - akár a műemlékileg is védett - épületeket, és olyan panellakások klimatizálását akadályoztatják, ahol sem esztétikailag, sem pedig műszakilag nincsen más megoldás, mint a homlokzatra való felszerelés.

   Támpontként adok pár tanácsot. Panelek esetében egy kérdést érdemes intézni a közös képviselőhöz és általában ezzel letudható az engedélyezési procedúra. Aki panelben lakik, attól az én véleményem szerint nem elvárható, hogy a 40 fokos lakásban húzza ki a nyarat, csak azért mert egy hivatalnoknak fogalma sincsen, mit kezdjen a kérdéssel, és egyszerűen nincsen más megoldás az egyre forróbb nyarak elviselésére, mint a légkondicionálás. A légkondicionálók felszereléseinek egyetlen lehetséges helye a ház külső homlokzata, mivel gépészetileg nincsen más előkészítés, ahová felkerülhetne a kültéri egység. Egy-két kivétel adódik, ahol a tetőre is szerelhetünk berendezést, de ez csak páremeletes épület és a tetőszint alatt lévő lakásoknál megoldás. 

   A körfolyosós és társasházak esetében a szomszédokat feltétlenül érdemes megkérdezni, bár az új, inverteres berendezéseknél gyakorlatilag nem beszélhetünk már hangos klímáról. Így azonban elébe lehet menni a későbbi feljelentgetősdinek. A közös képviselővel is érdemes konzultálni és így már felkészültebbek lesznek a telepítés megkezdése előtt, mivel őfordulhat olyan műemléki védettség, ami korlátozza a szerelési munkálatokat.
 
 Szívesen segítünk a hatósági engedélyeztetésben, amennyiben műszaki adatokra, klímaméretekre van szükség, ha ezzel segítjük a lakót az engedély megszerzésében, de nagy általánosságban elmondhatom, hogy a klímák 99%-ánál senki nem kéri a hivatalok engedélyét, pont a fenti tapasztalatok miatt.

 Nekünk, mint beszerelő cégnek, akár mindegy lehetne az engedélyezés folyamata, mivel a fúró elindul az árammal ezek nélkül is, viszont tudom, mennyire kellemetlen, ha a körültekintés nélkül elvégzett munka a későbbiekben problémát okoz a lakónak. Így inkább tervezzük meg közösen a legjobb megoldást, bevonva akár a szomszédokat és a közös képviselőt vagy a lakóközösséget - ha szükséges - a kivitelezés menetébe.

Szerelés

Klíma, klimatizálás, klímaszerelés árak


3 méter szerelési távolságig, kompletten, konzollal, minőségi anyagokkal, számlával és garanciával!

Bruttó 60.000 Ft
 

Klímaberendezések NAGYKERESKEDELMI áron a készlet erejéig! Az aktuális legjobb ajánlatot adjuk Önnek, több típusra és árkategóriában, segítünk a legjobb döntést meghozni Önnek. Kizárólag számlával, garanciával és magyarországi hivatalos beszerzésű klímákkal, anyagokkal dolgozunk!   Kérje ingyenes felmérésünket, szakértő kollégánk felkeresi Önt otthonában és elkészítjük árajánlatát! Az ár tartalmazza: a kiszállást, a felmérést, egy fal átfúrását, a kültéri és a beltéri egység felszerelését, a kábelcsatornában történő kiépítést, az anyagköltségeket (rézcsövek, szigetelések, kültéri tartókonzolt vagy terasztartót, cseppvízcsövet, hűtőközeg rátöltést, kábelcsatornát), a csövezést 3 méterig (ennél hosszabb csövezés esetén a plusz költség 5.000 Ft méterenként).

Miért éppen 3 méter az ajánlatban megadott csövezési távolság? A szerelések 90%-a megoldható ezen a csőhosszon belül, így nem kell számolgatnia a centiket, ahogyan mi sem fogjuk ha mégis pár centivel hosszabb vezetékezésre lesz szükség.  Az ennél hosszabb csövezésekre egyedi árat kap majd a felmérés utáni árajánlatban. Normál szerelés esetén 7.000Ft/ méter a csövezés költsége a 3 méteren felüli szakaszra számolva.  



Felhasznált anyagok:

A falban elvezetett csövezés költsége bruttó 15.000 Ft/méter. (csak elő és utószezonban vállalunk falban elvezetett csövezés kiépítését!) Az ár tartalmazza: a tégla/ytong fal kivésését, a csövezés kialakítását, az elektromos bekötések elkészítését, a cseppvíz elvezetését és a csövezés gipszeléses rögzítését, valamint a sitt bezsákolását. (faljavítást, festést sajnos nem tudunk elvállalni)  
Szerelési munkáinkra "Élettartam garanciát" adunk!
Mit jelent ez a gyakorlatban? A klíma működési élettartamának ideje alatt bármilyen szerelésből vagy anyagfáradásból keletkező hibát díjmenetesen elhárítunk Önnek! 
Egyedi elképzeléseire, igényeire kérje bátran a legkedvezőbb árajánlatunkat!



Klímaszerelés menete

A klímaszerelés több lépcsős folyamat, mindenek előtt az alapvető előkészületi, ellenőrzési feladatokat kell ellátni hozzá, hogy hosszú élettartamú, esztétikus, és az Ön igényeinek maximálisan megfelelő megoldás szülessen! A klímaszerelés elvégzése előtt minden esetben egy helyszíni felmérés szükséges, ahol közösen meghatározzuk az ingatlan lehetőségeit és a megrendelő elvárásait. A felméréskor már tisztán látjuk milyen légkondi készülékek azok, amik a legjobb megoldást tudják nyújtani. Ezekről a berendezésekről és a klímaszerelés munkadíjáról, kedvezményeinkről e-mailben értesítjük a megrendelőt.



Klíma beszerelés megkezdése előtt

A klíma szerelés megrendelése után a helyszínre pontosan kiérkező szerelőink még egyszer – együtt a megrendelővel – véglegesítik a kültéri és a beltéri egység helyét, a klíma készülékek összekötő rézcsövek és elektromos vezetékek útvonalát, a kondenzvíz elvezetését, az elektromos betáplálás kiépítését. Bizalommal kérje kollégáink véleményét, tanácsát, ill. segítségét, akik készségesen állnak az Ön rendelkezésére a klíma beszerelés során. Segítenek Önnek az optimális – és nem utolsó sorban – a legesztétikusabb megoldás kiválasztásában.



Légkondicionáló szerelés induló szakasza

A klima szerelés során, első lépésben a beltéri egység alaplapját rögzítjük fel a falra, majd a rézcsövek és elektromos kábelek útvonalának kiépítése következik dekorcsatornában, vagy igény esetén falhoronyban. A split klímaberendezés felszerelése vasbeton fal esetén egy faláttörést tartalmaz. A faláttörést követően a klíma készülék kültéri egység megerősített és rezgéscsillapított fali tartókonzolját felszereljük az előre egyeztetett helyre, kb. 3-4 m külső szerelési magasságig. Ezen magasság feletti kültéri egység kihelyezése létráról nem vagy csak némely esetben oldható meg.



Klíma szerelés középső szakasza

A klima szerelés következő pontja a légkondicionáló beltéri és kültéri egység kalorikus vegytiszta és szigetelt rézcső pár összekötésével folytatódik. A kondenzvíz gravitációs vagy kondenzvíz-szivattyús elvezetése után az elektromos betáplálás kiépítése a megrendelő által biztosított 230 V-os fali csatlakozó aljzatról vagy szakaszoló kapcsolóról történik. Az aljzat lehet már előre kiépített vagy direkt a klíma készülékhez elhelyezett dugalj. Sok esetben a kültéri egység kapja az elektromos betáplálást, ezért kiépítés előtt kérje tanácsunkat!



Légkondi szerelés utolsó szakasza

Amennyiben a beltéri és kültéri egységek felszerelése elkészült és a csővezetékek is a helyükön vannak, ekkor kerül sor a csövek és kábelek összekötésére, majd a gép, illetve a csőrendszer vákuumozására és hűtőközeggel való feltöltésére. A klíma szerelés megkezdésekor a kültéri egység már tartalmazza a hűtőközeget, ami egy kisebb rendszer csővezetékeibe elegendő, de vannak esetek, amikor a csőhosszak igénylik az utántöltést. A kalorikus kör kialakítása után a klíma beszerelést végző szakember elektromosan is összeköti a készülék egységeit, valamint beköti a hálózati tápellátást biztosító vezetékeket. Ha minden rendben zajlott, a készülék elindítható, aminek működését nyomásmérő műszerekkel kell ellenőrizni, hogy a teljesítmény és működés nagy terhelés esetén is megfelelő legyen.

Klíma Típúsok

Klíma Típúsok

Az otthoni légkondicionálást ma már mindenki megengedheti magának, kihasználva annak előnyeit. A légkondicionálás nem csak a forró napokon jelent kényelmet. Lehetővé teszi, hogy szabadon lehessen vezérelni a hőmérsékletet a házban, lakásban, irodában vagy kis üzletben, helyettesíti a központi fűtést vagy kiegészíti azt. Azonban ezzel még nincs vége a légkondicionálás előnyeinek, mert a beépítése kitűnő módja annak, hogy a felhasználók egészségével törődni lehessen. A modern légkondicionálók kiszűrik a levegőből a baktériumokat és a gombákat, megelőzve ezzel az általuk okozott betegségeket.


 A klimatizált helyiségben tartózkodás kényelmét ezen kívül növeli az a lehetőség, hogy csökkenteni lehet a levegő nedvességtartalmát, és meg lehet a levegőt tisztítani. Ez különösen előnyös télen, amikor a kinti zimankó miatt nem szívesen nyitunk ablakot. Ha teljes egészében élvezni szeretnénk az így előállított levegő előnyeit, érdemes gondosan kiválasztani a lakáshoz, irodához, kis üzlethelyiséghez vagy más, nem túl nagy kereskedelmi egységhez legjobban illő légkondicionálót. Mindenek előtt kétféle megoldás közül választhatunk, a hordozható klímák, valamint a split típusú klímák közül. Az első olcsóbb, egyszerűbben lehet beszerelni, azonban a hordozható klíma üzemeltetésének megvannak a maga korlátai. Ilyen esetben érdemesebb inkább a split típusú légkondicionáló mellett dönteni, ami biztosítja a levegő nagyfokú komfortját.


Ma már egyre több otthonba és irodaházba kerül beépítésre a klíma. A gyártók nagyon odafigyelnek a gyártott klímák minőségére, tisztítására, az alkatrész utánpótlásra. Nézzük meg röviden milyen típusú klímák léteznek és ezek hogyan működnek. Napjaink legelterjedtebb klíma típusa a split klíma. A klíma lényege – amelyre a neve is utal – hogy egy kültéri és egy beltéri egységből áll.



Kivitelezés szerint megkülönböztetünk

  • oldalfali
  • multi split
  • parapetes
  • kazettás
  • légcsatornás
  • mennyezeti
  • mobil klímát

Az oldalfali változatot a háztartásokban kedvelik leginkább, hiszen nagyon kevés helyet foglal és oldalfalon helyezhető el. Hátránya, hogy rossz elhelyezésnél a levegőt az éppen a szobában tartózkodó személyre fújja és az oldalfali elhelyezés miatt akár egyenetlen is lehet a hő elosztása. A multi split klíma szintén egy beltéri és egy kültéri egységből áll, viszont ez már több helyiséget is képes klimatizálni. A külön-külön szabályozható beltéri egységek mind külön-külön csatlakoztathatóak a kültéri egységhez. Egy hátránya van, ha a kültéri egység tönkremegy, akkor minden szoba klimatizálás nélkül marad. Minél távolabb esik a beltéri egység a kültéritől annál drágább a kivitelezési munkálat. Nagy előnye – főleg társasházak esetén – hogy a kültéri megjelenést nem annyira rontják, mint társaik. A parapet klímát a legtöbbször tetőtéri beépítéseknél szokták használni, ahol az egyenes felületek híján vannak. Vannak olyan parapet berendezések is melyek mennyezetre is szerelhetők. A magasabb áron kapható klíma halk működése zene füleinknek.


A kazettás klímát a zárt álmennyezetű helyiségekbe szoktuk javasolni. Nagyon egyenletes hő elosztást biztosít, ám ennek ára van. A légcsatornás klíma a legnagyobb helységek hűtő / fűtőrendszerének a kialakításához is tökéletesek, de akár egy nagyobb emeletes ház klimatizálását is meg lehet vele oldani. Most nézzük meg, hogy milyen mobil klímák léteznek. A mobil klímákról annyit érdemes első körben tudni, hogy mozgathatóak, ezért elég nagy szabadságot biztosítanak a végfelhasználóknak. Egyik helyiségből minden gond nélkül a másikba helyezhetjük.



Két csoportra bonthatjuk a klímákat:

  • Mobil Split Klíma
  • Vastag Gégecsővel Szerelt Mobil Klíma

A mobil split klíma Bayonettzáras kültéri egységből és egy mobil beltéri egységből áll. Ez a készülék igen hatékonyan működik, hiszen a meleget a kültéri egység adja le, így a hűtése kiváló.A gégecsöves klímánál a kondenzátor a készüléken belül kapott helyet és egy ventillátoré a szerep, hogy a meleg levegőt kijutassa innen. A levegőt egy gégecsövön keresztül juttatja ki a kültérre. Magas zajszint, magas villamos energia igény, kisebb hatásfok jellemzi ezt a típust, de óriási előnye, hogy gyorsan beszerelhető és azonnal üzembe helyezhető. Csak olyan épületeknél javasolt a beszerelése, amely megkívánja azt, hogy a kültéren láthatatlan maradjon a klíma beszerelése. Ilyen lehet például egy műemlék védelem alatt álló épület.


Következzenek az ablak klímák. Az ablak klíma az egyik olyan klíma, amely kompakt kivitelben készül, azaz egy dobozban található meg minden, ami a működéséhez szükséges. Előnye az alacsony árfekvés és a kompakt kivitel, a könnyű tisztíthatóság és a nagy teljesítmény. Hátránya a zajos működés, és a bonyolult kivitelezés. A beépítéshez szükség lesz asztalosra, üvegesre és talán lakatosra is. Az egyéb klímatípusok közé soroljuk a fan coil és a rendszer klímákat. Ezeket nem nagyon részletezzük, mivel leginkább közületekre kerülnek telepítésre.

Fűtés Klímával

Fűtés klímával 


Itthon még kevésbé gyakori megoldás a klíma berendezéssel történő fűtés. Ez több okra is visszavezethető.Egyrészt nincs benne még a köztudatban, hogy légkondicionálóval gazdaságosan lehet fűteni is. Előfordul, hogy még a klímatulajdonosok sem ismerik ezt a funkciót, pedig a jelenleg forgalmazott készülékek nagyobbik része már remekül használható minden szezonban. Másrészről az emberek bizonytalanok abban, hogy ez a fűtési forma mennyire érheti meg anyagilag. Sokan gondolják úgy, hogy túl sok áramot fogyaszt, és hogy a már meglévő gázfűtésük úgyis erre a célra van, minek vesződnének ezzel.


Tőlünk is gyakran kérdezik, hogy lehetséges-e ilyen módszerrel gazdaságosan fűteni. Az esetek túlnyomó részében a válasz az lenne, hogy igen, lehetséges. A megfelelő készülék kiválasztásával és bizonyos feltételek teljesülése mellett gond nélkül 10-15%-ot is megtakaríthatunk akár egy modern gázkazánhoz képest is.


Hogyan lehetnek ilyen gazdaságosak a fűtésre használt klímák? Ezek a klímaberendezések más elven működnek, mint egy gázkazán vagy elektromos radiátor. A hagyományos olajradiátorok az elektromos áramot egy fűtőszál segítségével alakítják át hőenergiává. Ez gyakorlatban nagyjából egy az egyben történő energia leadásra elegendő. Azaz  a készülék 1kW elektromos energiából fog előállítani 1kW hőenergiát.


Ezzel szemben a fűtésre alkalmas klímák hőszivattyús elven működnek, ami ennél négyszer, akár ötször jobb hatásfokot biztosít.



Mi is az a hőszivattyú és miért gazdaságos a használata?

A hőszivattyúk lényege, hogy egy adott közegből egy másikba szállítják a hőenergiát. A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban pedig felfűti. Az ezen áthaladó levegő hőmérséklete megváltozik és ennek a kellemes hatását érezhetjük a szobában.


A klímában speciális hűtőközeg van, ez egy speciális vegyület, ami átalakul cseppfolyósból gáz halmazállapotba és fordítva, így alkalmas a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg hűti le, ami így felmelegedve gáz halmazállapotban távozik a kompresszorba, ahol ez a gáz összepréselődik. A gáz ezáltal sokkal sűrűbb lesz, azonban a felhalmozódott hőenergiát megőrzi. Ez a forró és sűrű gáz a kinti közegbe kerülve leadja ezt a hőenergiát és immár lehűlt állapotban kerül vissza a rendszerbe, ahol a benti tér hűtését segíti.


Ugyanez a folyamat játszódik le a fűtés során is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia a lakás levegőjét fogja felfűteni.


Mint a fentiekből is látszik a klímával való fűtésnél az elektromos áram csupán a rendszer működését biztosítja, nem pedig közvetlenül a hő előállításáért felelős. Így lehetséges az, hogy egy jó minőségű légkondicionáló készülékkel akár négyszer-ötször hatékonyabban fűthetünk, mint egy villanyradiátorral.



Ezek szerint mindenképp érdemes áttérnem a klímás fűtésre?

A fentiekből látszik, hogy egy elektromos radiátorhoz képest mennyivel hatékonyabbak a klímák. Mi lehet a helyzet a gázfűtéssel? Az elején említettük, hogy akár egy modernebb gázfűtéshez képest is 10-15%-os megtakarítást érhetünk el.


Viszont egy már kiépített, jó minőségű kazános, radiátoros vagy padlófűtést nem biztos, hogy érdemes teljesen lecserélni, hiszen ilyen esetben a megtérülési idő akár több tíz év is lehet a bekerülési költséget is beleszámítva.


Mikor válasszuk mégis a klímát a gáz helyett? Új építésű házaknál mindenképp érdemes kiépíteni ezt a rendszert, hiszen egyszerre biztosítja a nyári és téli komfortot, emellett a gázfűtés kiépítési költsége akár a kétszerese is lehet a klíma telepítésének.


Akkor is remek választás lehet ez, ha egy lakásban nem elérhető a gáz és költséges lenne a kiépítése vagy a kémény kiépítésénél merülnek fel problémák.



A gázfűtés és a klíma násza: a temperáló fűtés.

Előfordulhat, hogy már van egy modern gázfűtésünk, ám klimatizálni tervezzük a lakást. Ekkor érdemes lehet elgondolkozni egy jobb minőségű, fűtésre is gond nélkül használható klímarendszeren. Hiszen ebben az esetben kevesebb plusz ráfordítással kell számolnunk.


És itt jön képbe a klímás fűtés által biztosított egyik leghasznosabb lehetőség, a temperáló fűtés. Ilyenkor a hagyományos rendszert használja a hétköznapokban, a légkondicionálóval csak rásegítő fűtést végez az éppen használatban lévő helyiségben. Ezt érdemes lehet olyan helyiségekben is használni ahol többet tartózkodunk, és nem akarjuk az egész házat felfűteni, hanem elég lenne csak a nappalit, az esti órákban felfűteni, mivel a berendezések a levegőnek igen hamar átadják a meleget.


Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat.



Fűtés az átmeneti időszakban

Látványos javulást érhetünk el már akkor is, ha csak az átmeneti időszakokban használjuk a klímát a hagyományos gázfűtés helyett. Ilyenkor tudjuk ugyanis elérni a legjobb hatásfokot ezekkel a készülékekkel.



Minden klíma alkalmas a fűtésre?

A hagyományos berendezéseken is előfordul fűtés funkció.  Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a teljes téli időszakot végigfűtsék és az átmeneti időszakban sem kifejezetten gazdaságosak. Ennek az oka, hogy minél hűvösebb van kint, annál jobban romlik a hatásfokuk. Többnyire +5 fokig használhatóak, ez alatt drasztikusan romlik a teljesítményük.


Ezzel szemben az igazi fűtésre alkalmas klímák -15 fok alatt is képesek gazdaságosan biztosítani a lakás fűtését, akár a teljesen fűtési időszak alatt is. Némely típusok akár a -20,-25 fokban is zavartalan működésre képesek.


Ezek a hőfokok nem azt jelentik, hogy -15 foknál kikapcsol a készülék és fűtés nélkül maradunk. A megadott határérték azt jelöli, hogy mekkora hőmérsékletig képesek gazdaságosan működni. Ennél nagyobb hidegek esetén elkezd jelentősen romlani a hatásfokuk. Szerencsére itthon a -15 fok is nagyon ritka, így emiatt semmiképp sem kell aggódnunk.
Az ilyen inverteres készülékek úgy vannak kialakítva, hogy nagyobb hatásfokkal működjenek. Nagyobb hőcserélők, ventilátorok és kompresszor jellemzőek rájuk. Emellett műszaki adottságaiknál fogva könnyedén megbirkóznak a lecsapódott folyadék fagyásával is. Ezt egy beépített leolvasztó mechanika biztosítja, ami egy néhány perces leállás során az előállított meleg levegőt a készülék fagymentesítésére használja.
Általában a fűtésre alkalmas klímák nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek, ezért mind a kültéri, mind pedig a beltéri egységek valamivel nagyobbak is lehetnek hagyományos társaikénál. Az általunk forgalmazott klímák szinte mindegyike alkalmas az átmeneti vagy akár a teljes téli időszak fűtésére és kollégáink ezek közül is szívesen segítenek Önnek kiválasztani a megfelelő készüléket.



Mi az a COP, SCOP érték és miért fontosak?

A COP érték az elektromos fűtésre alkalmas készülékek egyik legfontosabb adata. Az angol coeffiecient of performance kifejezésből ered. Magyarul jósági fokként szokták emlegetni. Ez az érték egy arányszám, ami azt mutatja meg, hogy az adott készülék mennyire hatékonyan tudja felhasználni az energiát. A COP érték 1kW felvett energiával leadott hőenergia mértékét jelöli. Az elektromos radiátoroknál ez az érték 1 környékén mozog, azaz 1kW elhasznált áramból 1kW hőenergiát tudnak előállítani.
Az SCOP érték az egész szezon alatt megállapított jóságfokot jelenti, ahol figyelembe vették az átlagos hőmérséklet alapján a -15 és a +10 fokot is a téli szezonban. Magasabb COP és SCOP érték esetén a fűtés nagyobb hatásfokkal működik és gazdaságosabban használja fel az energiát. A fűtésre alkalmas klímáknál ez az érték 4 körül lehet, de a minőségibb készülékeknél akár az 5.5-ös SCOP érték sem számít ritkának.
A jelenlegi gázárak mellett elmondhatjuk, hogy ha egy klíma COP értéke eléri a 2.75-ös értéket, akkor gazdaságosabban használható, mint egy gázfűtés. A kedvezményes GEO és H tarifák esetén (lásd lejjebb) már 3-es COP értékkel is gazdaságosan használható a légkondicionálós fűtés.
Fontos megjegyezni, hogy a COP érték egy adott hőmérsékleten mért összeg. A klímás fűtés tényleges hatásfoka függ a kinti levegő hőmérsékletétől is. Ennél átfogóbb képet adhat a manapság sokszor használt SCOP vagyis szezonális jósági fok. Ennél már számításba veszik a hidegebb és melegebb napok arányát is.



Környezetkímélő fűtés és kedvezményes tarifák

A klímával való fűtés csupán a készülék működtetésére használja fel az elektromos áramot, nem a tényleges fűtésre, így sokkal környezetbarátabb, mint a hagyományos fűtési rendszerek. Ám nem csak környezetünket óvja, hanem pénztárcánknak is jót tehet. Ezt itthon az áramszolgáltatók által biztosított kedvezményes tarifák teszik lehetővé.
A H tarifa az ország teljes területén elérhető a GEO tarifa pedig az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatónál áll rendelkezésünkre. Ezekkel akár 30%-ot is spórolhatunk a villamos áram árából. Amire érdemes odafigyelni, hogy a GEO tarifát használóknál napi kétszer kettő óra beütemezett szünet van, amíg fűtés nélkül maradunk. Így érdemes körültekintően megtervezni a rendszert.



A klímás fűtés további előnyei

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a klímával való fűtés számos kényelmi funkciót biztosít számunkra. A legfontosabb talán, hogy egész évben élvezhetjük a kellemes hőmérsékletet otthonunkban. Ugyanaz a rendszer télen fűt, nyáron pedig hűt. Emellett végig pontosan szabályozhatjuk az elérni kívánt hőmérsékletet, nem kell folyamatosan állítgatnunk a gázkazánt. Elég, ha a készüléken beállítjuk az elérni kívánt hőmérsékletet és az megfelelően szabályozza a fűtést.
A szabályozáshoz kapcsolódik egy másik fontos kényelmi funkció, hiszen ezeket a modern gépeket már akár az kanapén ülve, sokszor mobiltelefonról is tudjuk irányítani. Emellett interneten keresztül akár előre is beprogramozhatóak. Beállíthatjuk akár, hogy esténként melegebb legyen vagy hogy amíg a munkában vagyunk ne fűtsön feleslegesen a készülék, így biztos nem felejtjük úgy sosem a fűtést.
Fontos szempont lehet a gyors felfűtési idő is. Ezek a készülékek pár perc alatt kellemes meleget varázsolnak a helyiségben.  Így akár elég lehet akkor befűteni a lakást, amikor hazaérünk vagy használhatjuk a már fentebb említett temperáló fűtést is.



Milyen hatással van a klíma a lakás levegőjére?

A modern készülékek fejlett légszűrőkkel rendelkeznek így a lakás levegője is sokat tisztulhat a klímák használatával. Emellett párátlanítóként is funkcionálnak. Ezzel csökkenthetjük a lakásban előforduló penészt is.
A légszűrők minősége is fontos szempont lehet a rendszer kiválasztásánál, hiszen egyes szűrők csupán a port fogják meg, mások pedig a különböző baktériumokat és mikroorganizmusokat is kiszűrik a levegőből. Amire azonban érdemes odafigyelni, hogy a klímákban lecsapódó nedvesség nagyon jó táptalaj lehet a különböző penészgombáknak és baktériumoknak. A modernebb szűrők ezért különböző antibakteriális megoldásokat használnak. Ennek ellenére azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő gyakorisággal ellenőriztessük mind a készüléket, mind pedig a szűrőket.



Gyors és olcsó kiépítés

Mint már fentebb említettük a klíma rendszerek kiépítése sokkal egyszerűbb, mint egy gázfűtés telepítése. Ezekhez nem szükséges hónapokat várnunk a különböző tervekre engedélyekre sem. Emellett nagyjából fele költségből jön ki egy klímás fűtés bekötése, mint egy gázfűtés kiépítése. Milyen gyakran kell karbantartani a klímaberendezésünket?
Fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a klíma rendszert folyamatosan karban kell tartanunk. A hagyományos klímákat évente egyszer elég, ám a fűtésre használt légkondicionálókat mind a hűtési, mind pedig a fűtési szezon előtt meg kell nézetnünk szakemberrel, hogy megtisztítsák a szűrőket. Ez egy plusz költség, amivel számolnunk kell.
Cserébe a klímák meghibásodása sokkal kevésbé gyakori, mint a többi rendszeré. Illetve egy légkondiciónáló javítása, szervizköltsége nagyságrendekkel olcsóbb, mint a hagyományos fűtéseknél lehet.



Váltás fűtő klímára: gyakori kérdések

Valóban gazdaságosabb klímával fűteni, mint gázzal?

Az esetek többségében igen. Elsősorban a klíma készüléktől függ, de igen komoly szerepe van a külső hőmérsékletnek is. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet annál rosszabb a hatásfoka a légkondicionálónak.
Az átmeneti (őszi, tavaszi) időszakban mindegyik klíma költséghatékonyan üzemeltethető, de a hideg, téli időszakban túl költséges lehet a fűtés egyes készülékek esetében. Tehát ha csak egy kicsit szeretne melegíteni, akkor ideális a klímát beindítani. 10-15 perc alatt befűt, nem szükséges beindítani a kazánt és órákat sem kell várni, míg fölmelegszik.
A klíma készülékek nagyobb részével 7-10 fokig jobban vagy hasonló hatásfokkal tudnak dolgozni mint egy cirkós kazán. A jobb; fűtésre optimalizált berendezések viszont 0, -5 fok környékén érik el ezt a határt. Emiatt a nagy hidegben, amikor jelentősen, tartósan 0 alá csökken a hőmérséklet, gazdaságosabb lehet egy gázfűtéses rendszer. 
Ennek ellenére érdemes klímát választani fűtési megoldásnak, hiszen nem folyamatosan megy mínuszba a hőmérő higanyszála. A leghidegebb téli hónapban (januárban) Budapesten az átlagos középhőmérséklet 0,4 fok. 
Vagyis egy téli fűtésre is alkalmas készülékkel gazdaságosabban jövünk ki, mintha gázzal fűtenénk.



Mindegyik klíma tud fűteni?

A ma kapható klímaberendezések mindegyike tud fűteni. De nem mindegyiket gazdaságos téli fűtésre használni. Ez a felfűtendő helységtől és a készüléktől is függ.


Klímával szeretném megoldani a ház téli fűtését, lehetséges?

Ez leginkább a ház elrendezésétől függ, bizonyos esetekben nem javasoljuk, mert nem költséghatékony. Általában szobánként egy klímára van szükség, hogy mindenhol kellemes meleg legyen.


Mennyibe kerül egy téli fűtésre is alkalmas berendezés és szerelés?

A télen is stabilan használható készülékek mindig valamivel drágábbak, mint az alap modellek, illetve a szerelésnél be kell építenünk tálca és kartelfűtést, hogy a téli üzemmódot gond nélkül bírja.


Szeretnék a szobákon kívül a fürdőbe és a konyhába is fűtő berendezést berakatni, lehetséges ez?

A vizes helyiségekben és a konyhában más megoldást kell találni. A magas pára és a konyhában lévő zsiradékok tönkre tehetik a berendezést, mivel zsíros lerakódás kerül a hőcserélőre, ami már többé nem vagy csak kis részben tudja a hőt átadni a levegőnek.


A fűtő klímára igényelhető a H tarifa vagy GEO tarifa?

Igen, erre igényelhető ez a kedvezményes áramtarifa. A H tarifa a nap 24 órájában van október 15-től április 15-ig. A GEO tarifa egész évben van, de napi 20 órában (délelőtt 8-10 és délután 16-18 óra között nincs). A kedvezmény is jelentős, a mindenkori a mindenkori egységár nagyjából 60%-a. Ha mindkettőt tudja igényelni, akkor többnyire jobban megéri a GEO tarifát választani, hiszen azt a nyári hűtésre is lehet használni, viszont az ehhez tartozó tulajdonság minimumot (SCOP 4.1) nem mindegyik készülék tudja.

Klíma Karbantartása

Karbantartás


Egy jól karbantartott klímaberendezés észrevétlenül teszi majd a dolgát a nyári kánikulában és jelentősen növeli a lakók komfortérzetét, biztonságosan, az egészségre semmiféle káros hatást nem gyakorolva. A problémák akkor kezdődnek, amikor évekig nem történik meg a klíma szakszerű karbantartása és ez akár az egészségre is veszélyes lehet.  

A klíma beltéri egységében az átáramló levegőből lerakódik a lakásban lévő szerves anyagokat is tartalmazó por, ami a nedves közegben az idők során bomlásnak indulva penésztelepeket hoz létre és spórákkal árasztja el a lakást. Egy ilyen folyamathoz évek szükségesek, de ha ez bekövetkezett, akkor egy rendkívül veszélyes, megbetegedéseket okozó berendezés keringteti át magán a lakás levegőjét és folyamatosan fertőzi az ott élőket.   

A karbantartás alkalmával ezt a folyamatot előzzük meg és teljesen sterilizáljuk a légkondicionáló belsejét, megszűntetve a már kialakulóban lévő szennyeződéstelepeket is. A klímákban kívülről láthatatlanul alakul ki az a biomikrofilm, amiben elkezdődik a baktériumtelepek kifejlődése és ezt kell vegyszeres gőzöléssel időben megakadályozni.   

Gyakori érv a karbantartás ellen, hogy csak párszor használták a klímát egy szezonban, ezért nem kell karbantartani. Sajnos a használat gyakoriságának semmi jelentősége nincsen, mivel az egész télen lerakódott házi por réteg a klíma nyitott felső részén bejut a szerkezet belsejébe és ott az első beindításkor a nedves közegben megkezdődik a biofilmréteg kialakulása, ami később a penész, gomba melegágya lesz.   

A kereskedelemben kapható és a lakosság számára is elérhető klímatisztító spray-k erre nem alkalmasak, mivel a kialakult mikrofilmet nem tudja leoldani a hőcserélőről, és csak az illúziót adja, hogy ezzel a befújkálással megtörtént a fertőtlenítés. Amikor megtörténik a karbantartás, akkor lemérhető az ügyfél által is a különbség a házi és az ipari, szakszerűen elvégzett karbantartás között.   

Az általunk legrosszabb állapotban látott légkondicionálókat vastagon fedte a fekete gombás, penészes réteg. Ezek a készülékek kivétel nélkül olyan helyeken üzemeltek, ahol a „házi karbantartók végezték a munkát”: kórházakban, szállodákban, magánlakásokban.  

A tavaszi karbantartás másik nagyon fontos feladata a klímaberendezés működésének ellenőrzése, a klíma beüzemelése és esetleges javítása.  

Amikor beköszönt az első kánikula, százával érkeznek a telefonhívások, hogy nem indul a klíma, nem hűt, tudjuk-e vállalni sürgősen a javítást, mert nem találtak senkit, aki egy hónapon belül megkezdené a javítást? Sajnos ezekben az esetekben a mi cégünk sem tud segíteni, mert véges a kapacitás és először mindig a saját ügyfeleinket szolgáljuk ki, ha gond van a klímájával. A tavaszi karbantartáskor van rá időnk, hogy ha kiderül egy hiba a próbaüzem során, akkor megkezdjük a javítást, esetleg alkatrészt rendeljünk hozzá és üzemkész állapotba hozzuk a klímát a szezonra. Elvégezzük a vegyszeres tisztítását, a cseppvíz kifolyásának ellenőrzését és a szigetelések pótlását, illetve a gázzal való feltöltést is, ha szükséges. Általános tapasztalat, hogy március-áprilisban még nem kérik az ügyfelek a karbantartást, május-júniusban viszont azt szeretnék, hogy még aznap kimenjünk és elvégezzük, mivel jön a meleg. Ez azonban kivitelezhetetlen.   

Érdemes tehát időben felkészülni a szezonra! Ez közös érdekünk, hiszen így van idő az esetleges hibák alapos feltárására, javítására mindenféle kellemetlenség, várakozás nélkül.



Karbantartási díj: 8.000 Ft + ÁFA



Miért fontos a klíma tisztítása?

A split klíma beltéri egység tisztításának az egészségmegóvás csak az egyik feladata. Az elporolódott hőcserélőn nehezebben jut át a levegő, ezáltal a hűtés hatásfoka gyengül. A ventilátoron megtelepedett szennyeződés kiegyensúlyozatlanságot, és nem megfelelő légszállítást okoz, ami szintén a hűtés gyengülésében mutatkozik meg.  

A klímakarbantartás menetének ki kell terjednie az egészségügyi szempontok mellett a megfelelő működés felülvizsgálatára is. Az elektromos kötések kontrollja, a kondenzvíz eltávozásának ellenőrzése, az esetleges rezonanciák megszüntetése mind a karbantartás folyamatát végző szakember feladata.   

A split klíma másik alkotórésze a kültéri egység, ami az esetek nagy részében a szabadban helyezkedik el, kitéve az időjárás viszontagságainak: napsütésnek, esőnek, szélnek, pornak. Mivel a hőcserélőn működés közben nagy mennyiségű levegő áramlik át, és itt nincs szűrő, ami megakadályozza a por beszívását, ezért a sűrűn elhelyezkedő lamellák között a fák szöszei, a por, illetve egyéb szennyeződések lerakódnak, és akadályozzák a levegő szabad áramlását. Ennek hatására a kültéri egység kondenzátora nehezebben adja le a hőt, a kompresszor erőlködik, alacsonyabb lesz a hatásfok, több elektromos áramot fogyaszt, gyorsabban használódik el a készülék. Nagyon fontos a hőcserélő tisztítása, akár a klímakészülék szétszerelése által is.



A felsoroltak mind fontos körülmények! A rendszeres ellenőrzés hiánya a klímaberendezés idő előtti elhasználódásához, meghibásodásához vezet.

 

Összefoglalva: amennyiben azt szeretnénk, hogy egy split klíma tartósan és egészségünk veszélyeztetése nélkül, kellemes komfortot nyújtva üzemeljen, a készülék forgalmazója, illetve telepítője által ajánlott rendszerességgel végeztessük el szakemberrel a karbantartás folyamatát, szem előtt tartva a fent leírtakat.   

 A légkezelő rendszerek közül azok jelentenek kockázatot, amelyekben pangó víz van jelen, és a vízből képződő aeroszol a kezelt levegővel a használati térbe kerülhet. Elhanyagolható kockázatot jelentenek a helyesen beszerelt és üzemeltetett elválasztott rendszerű (ún. split) klíma berendezések.   

Ezen rendszerek rendszeres ellenőrzésével, és a szükséges karbantartási tevékenységek elvégzésével megelőzhető a Legionella baktériumok elszaporodása. A légkezelő rendszereknek üzemelési terve tartalmazza az ütemezett felülvizsgálatok és karbantartások időpontját, a felelős személy megnevezését, és a felülvizsgálatok eredményét. A különböző rendszerelemek állapotát a tervnek megfelelően (de legalább félévente) ellenőrizni kell.  



A karbantartásnak a Legionella-kockázat kezelés érdekében az alábbi lépésekre kell kiterjedni:

  • A berendezés átvizsgálása, a pangó víz helyeinek meghatározása (lehetséges helyek: hőcserélők, vízgyűjtők, vízelvezetők, párásítók, légcsatornák, szigetelő anyagok).
  • a pangó víz szakszerű, cseppképződés nélküli eltávolítása, a kialakuláshoz vezető feltételek megszüntetése.
  • a pangás feltételeinek szakszerű megszüntetése (az alkatrészek, illetve a berendezés dőlésszögeinek beállítása, az akadályok eltávolítása a víz útjából).
  • a kondenzvíz elfolyás szabad útjának ellenőrzése.
  • a bakteriális növekedés szempontjából kockázatos pontok fertőtlenítőszeres (spray-vel) vagy meleglevegős (hőlégfúvóval) fertőtlenítése.
  • Legionella előfordulásának gyanúja esetén (pl. látható biofilm kialakulásakor a klíma hőcserélőjén) mintavétel és vizsgálat javasolt.


Mi az a legionella baktérium?

A Legionella baktérium az utóbbi évtizedek egyik fenyegető betegségcsoportjának, a legionellózisnak a kórokozója. A baktérium által okozott betegség összefüggésben lehet a nem megfelelően karbantartott és szervizelt klímaberendezésekkel is. Ezért fontos a klímák folyamatos karbantartása. De lássuk mi is ez a kórokozó.   

A legionellózist 1976-ban diagnosztizálták először az Amerikai Egyesült Államokban. A legionellózis olyan különböző súlyosságú, esetenként halálos kimenetelű emberi megbetegedések összefoglaló neve, amelyet a Legionella nemzetségbe tartozó környezeti baktériumok okoznak. A legionellózis légúti betegség, amely emberről emberre nem, csak környezeti, Legionellával fertőzött aeroszol útján terjed. A Legionella baktériumok természetes vizekben és nedves környezetben kis számban bárhol megtalálhatóak, azonban az emberi civilizáció kialakított olyan környezeti közegeket, amelyek különösen kedveznek elszaporodásuknak. Növekedésüket a 20-50 °C-os vízhőmérséklet segíti elő. 20 °C alatt jellemzően nem szaporodnak, de nyugvó fázisban túlélnek, és amikor a víz hőmérséklete eléri a megfelelő szintet, újra szaporodni kezdenek. A Legionella baktériumok 60 °C felett elpusztulnak. Szaporodásukhoz különböző tápanyagokat is igényelnek, amelyeket a vízrendszerekben megtalálható organizmusok (algák, amőbák, és egyéb baktériumok), a víz alkotói, a vezetékrendszerben kiülepedő anyagok, vagy korróziós termékek biztosítanak számukra.  

  A biofilm a felületnövelő lerakódásokkal (üledék, iszap, vízkő és rozsda) együtt a Legionella baktériumok megtapadásához és nagyobb ellenálló képességéhez is hozzájárul. A baktérium koncentrációjának növekedésével a legionellózis kialakulásának kockázata is arányosan nő. A megbetegedés kockázata és annak súlyossága függ a baktérium egyes genetikai-fiziológiaii tulajdonságaitól is; a veszélyességi lista élén a Legionella pneumophila faj áll, annak is elsősorban az 1-es szerotípusa, sőt ezen belül is néhány különösen virulens törzs (ún. biotípus), míg egyes Legionella fajokat még soha nem azonosítottak emberi megbetegedés előidézőjeként. A 60 eddig azonosított Legionella faj közül 25 ismert emberi kórokozó. A Legionella baktériumok okozta betegségek emberről emberre nem terjednek, az háromféle mechanizmus útján jöhet létre: Legionella-t tartalmazó közeg inhalációjával, aspirációjával és (ritkán) közvetlen kontaktussal. Emberről emberre a betegség nem terjed. A betegség leggyakrabban Legionella baktériumokat tartalmazó aeroszol belégzését követően alakul ki, ezért a megbetegedési lánc szükséges eleme a vízterekből kiinduló, a baktériumot tartalmazó mikrocseppek képződése.   

  A cseppképződés során különböző méretű cseppek jutnak a környezetbe. A legionellózis kockázat szempontjából kiemelt az 5 µm-nél kisebb méretű vízcseppek (aeroszolok) jelentősége, mivel ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba. A cseppek mérete – és ezzel együtt a megbetegedés kockázata – a terjedés során a környezeti körülmények (léghőmérséklet, páratartalom) függvényében változik. Időjárási körülményektől függően az aeroszol a forrásától viszonylag nagy távolságban (több km-es körzetben) is okozhat akár tömeges megbetegedéseket is. A nedves hűtőtornyokról ismeretes, hogy különösen alkalmasak a terjedés elősegítésére nagyobb területen. A Legionella baktérium elvileg bárkit képes megbetegíteni, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes csoportok különösen érzékenyek a fertőzésre. Ilyenek elsősorban az immunhiányos vagy legyengült immunrendszerű egyének. Ez az állapot számos betegségre (pl. cukorbetegség, daganatos, 7 és szerzett immunhiányos betegségek, transzplantáción vagy más műtéten átesett betegek) és bizonyos korcsoportokra (kora- és újszülöttek, idősek) jellemző. Egyes életmóddal összefüggő kockázati állapotokról, így az alkoholizmusról, dohányzásról is bebizonyosodott, hogy növelik a legionellosis kockázatát. A betegség lappangási ideje 2-10 nap, átlagosan 3-6 nap a jellemző.  

A legionellosis súlyosabb formája, a légionárius betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik: fejfájás, rossz közérzet, gyengeség, hőemelkedés, izom és ízületi fájdalom. 12-48 óra elteltével hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A 2-3. naptól kezdve a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegek kb. 30%-ánál jelentkezhet hasmenés, hányás, és az esetek felében zavartság, tudatállapot megváltozása következik be. A betegség halálozási aránya magas, átlagosan 15%, amely az egészségügyi ellátással összefüggő eseteknél még nagyobb lehet. Az enyhébb kórforma, a Pontiacláz spontán gyógyuló, influenzaszerű megbetegedés.

Hőszivattyú

Olcsón működő, környezetvédő alternatíva

A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját hőszivattyúja, amit rendszeresen használ is: a hűtőjében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le. A kompresszor működéséhez elektromos áramra van szükség, ez a fűtési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja).
A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: A rendszer kevés elektromos energiát fogyaszt, az energiaigény mintegy 2/3-át képes a földben, talajvízben és levegőben tárolt energiából biztosítani. Ez annyit jelent, hogy 1 kWh bevezetett elektromos energiából mintegy 3-6 kWh fűtési energiát szolgáltat. . Ha például egy hőszivattyús fűtési rendszer hatékonysága, azaz COP-értéke 4,2 és a szükséges fűtési teljesítmény 12 kW, akkor a működéshez szükséges villamosenergia-fogyasztás (12/4,2) mindössze 2,86 kW körül várható.
A napelemre kapcsolt hőszivattyú jelenleg az önellátó lakás egyik legjobb megoldása: a tetőn lévő napelemekkel megtermelem a szükséges villanyt és ezzel meghajtom a fűtéshez-hűtéshez szükséges hőszivattyút! Zseniális
A rendszer komplett költsége nagyságrendileg: 2 millió forint a napelem (ezzel télen és nyáron is megvan az egész éves villanyfogyasztásunk) és további 1,6 millió forint a hőszivattyú, anyagokkal, beépítéssel együtt. Egy új ház esetében megspórolható a gáz bevezetésének macerája és a kémény, az engedélyeztetés, a felülvizsgálat, a cirkó költsége. Ha ehhez még hozzá számoljuk az ellátásbiztonságot, akkor máris egy pozitív mérleget kapunk a hőszivattyú irányába!



Forrás: https://easykit.hu/hoszivattyu-igy-mukodik/

Föld, víz és levegő, avagy a lehetséges hőszivattyús rendszerek

A berendezés a talajból, a talajvízből és a levegőből egyaránt felveheti a működéséhez szükséges hőt. A levegőből történő hőfelvétel előnye, hogy nem igényel akkora beruházási költséget, mint a talajból/talajvízből történő hőfelvétel, hátránya ugyanakkor, hogy a levegő rossz hőfelvevő képességének köszönhetően nagy mennyiségű légátmozgatást igényel (azaz nem igazán hangtalan), másrészt fűtőteljesítménye a levegő hőmérsékletének csökkenésével együtt csökken. Ezzel szemben Földünk optimális hőtároló, a talajfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben csaknem állandó (8-12°C között van). Amennyiben a talaj a hőleadó közeg, egyszerűsödik és biztosabbá válik a helyzet, hiszen a fűtés a külső hőmérséklet ingadozásától és évszaktól függetlenül állandó hőmérsékletű közegre alapoz. Persze az is tény, hogy egy ilyen rendszer megfelelő színvonalú kiépítése magasabb beruházási költséget jelent, mint a levegős hőszivattyú telepítése.


Fűtés, hűtés, melegvíz

Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, leginkább a padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35°C is elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a láthatatlan megoldások nem befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincsen szükség. A hőszivattyú használati melegvíz készítésére is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. 55°C. Amikor pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.


Pénzügyi megtakarítás – az igazi vonzerő

A berendezés úgy von el energiát a környezetből, hogy közben nem károsítja azt, használata emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a hagyományos energiahordozó készletek kíméléséhez. A rendszer mellett szóló anyagi érvekre vagyunk a legérzékenyebbek, amelyekből figyelemreméltó felsorolás állítható össze: •alkalmazása függetlenít a folyamatosan emelkedő nyersolaj és földgáz áraktól; •üzemeltetése nem kíván tüzet, kazánt, olajtartályt vagy gázcsatlakozást; •nincs szükség kéményre, vagy tüzelőanyag tároló helyiségre; •a hőszivattyú a hagyományos rendszereknél összehasonlíthatatlanul kisebb fűtési költséget eredményez, ezáltal a rendszer magasabb beruházási költsége néhány éven belül megtérül; • költségei könnyen áttekinthetők, kézben tarthatók, a rendszer élettartama rendkívül magas.


Megéri?

Egy új építésű átlagház gázfűtéssel és klímával való felszerelése nem (vagy nem sokkal) olcsóbb, mint az, ha a két funkciót egyszerre ellátó geotermikus technológiát választjuk. A  megtérülési idő így jó esetben maximum néhány év, de az is lehet, hogy egyből élvezhetjük az olcsó üzemeltetés előnyeit. Mivel a hőszivattyú az energiáját a környezetből nyeri, nagyobb függetlenséget biztosít az emelkedő nyersanyagárakkal és a szemben. És jelentősen növeli az ingatlan értékét, mára a hőszivattyú hívószó lett az ingatlanpiacon.

Napelem

Klíma, hőszivattyú + napelem = független energiaellátású lakás

A napelem árai az utóbbi években elérhetővé tették azt a megoldást, hogy minden hálózattól függetlenül, hőszivattyú vagy fűtő klíma segítségével önállóan megtermeljük a saját háztartásunkhoz szükséges elektromos áramot és a fűtéshez szükséges energiamennyiséget. Nagyságrendileg másfél millió forint környékén már elérhető egy komplett napelemrendszer telepítve, engedélyeztetve, ami egy 100 négyzetméter kölüli ház vagy lakás teljes energiaigényét fedezi az év 9-10 hónapjában.


Meggyőződésünk, hogy ez a fűtési módszer lesz a jövő, hiszen minden meglévő lakáshoz csatlakoztatható a megfelelő feltételek mellett, és belátható a megtérülése.


Mi is az a napelem?

A napelem cella egy fotovoltaikus elven működő eszköz, ami a napsugárzást átalakítja elektromos energiává. Ezt az elektromos energiát fel lehet használni otthonunkban az elektromos berendezések működtetésére. A fotovoltaikus szó jelentése a Volt és a görög, phüsz szóból ered. A napelem, más szóval fotovillamos elem az elektromágneses sugárzást alakítja át elektromos energiává.


A hálózatra szerelt napelemes rendszer a legelterjedtebb megoldás, hiszen a legtöbben amúgyis rendelkeznek elektromos hálózattal, így a megtermelt energiát, amit nem használnak fel, egyszerűen visszatöltik az elektromos hálózatba. A szolgáltató azt megvásárolja és az éves elszámolás esetén jóváírja. Persze érdemes olyan rendszert kiépíteni, ami nem termel sok felesleget, mert azt nyomott áron vásárolja meg a szolgáltató. Ha éppen keveset termelne a napelem rendszerünk, akkor pedig a szolgáltatótól tudunk vásárolni a megszokott módon elektromos áramot. A különböző napelem típusok egyaránt alkalmazhatóak hálózatra szerelt és sziget üzemű rendszerek esetében is.



Napelem típusok

Három típus a legmeghatározóbb. plusz ide sorolható még a hibrid napelem is, ami valamelyik típusú napelemet ötvözi a napkollektor technológiájával, tehát meleg vizet és elektromos áramot is létrehoz. Mindegyik típusnak megvannak a jellemzői. Előnyöket és hátrányokat egyszerre vizsgálni kell és aztán összevetni a saját igényeinkkel, elvárásainkkal és az adott terület éghajlati adottságaival. Természetesen az azonos típusok között is óriási különbségek lehetnek gyártók és konkrét termékek esetében.


Monokristályos napelem

A legrégebbi típus és emiatt ezzel kapcsolatban van a legtöbb tapasztalat is. Egy szilícium tömbből áll, emiatt a gyártása a legdrágább, de teljesítménye is a legjobb! Jobban teljesít napos időben, emiatt a csapadékos, felhős időjárás nem kedvez neki. Hatásfoka kb. 16-19%-os, ami kiemelkedő a többihez képest. Ez azonban csak egy adat. A teljesítményt még több msá tényező is befolyásolja. Magyarország éghajlatát a napsütéses és felhős időszakok váltakozása jellemzi. Ebből adódóan számításba kell venni azt, hogy hogyan teljesít az adott napelem felhős időben. Ezt megvizsgálva a monokristályos napelem már nem teljesít olyan jól és hiába a magas hatásfok, a polikristályos napelem típus jobb teljesítményt nyújt. Élettartama kb. 30 év, de vannak napelemek, amik már régebben működnek. A technológia bonyolultságából adódóan a gyártása is a legköltségesebb.



Forrás:http://napelem.net/napelemes_rendszer/monokristalyos_polikristalyos_napelem.php

Polikristályos napelem

Szintén a kristályos napelem típusok közé tartozik. Az előállítása kevésbé költséges, mert több szilícium tömbből áll. A teljesítménye pedig csak alig marad el a monokristályos társától. Kb. 13-18% között mozog. A polikristályos napelem számára kedvezőbb a magyarországi éghajlat, mert jobb teljesítményt nyújt a felhős időben. Bár Magyarországon ezek az időszakok kiegyenlítik egymást éves termelést nézve, a polikristályos egy kicsit jobb. Élettartama szintén kb. 30 év, ami típusonként, gyártótól függően jelentős különbségeket mutathat. Vékonyrétegű, vagy amorf napelem Ez a legolcsóbb típusú napelem, de a teljesítménye is a legrosszabb. Előállítása jelentősen különbözik az előző kettőtől, de szintén szilíciumból áll. Alacsony ára mellett másik előnye a változatos felhasználási módjaiban rejlik.


Hibrid napelem

A hibrid napelem ötvözi a napelem cella és a napkollektor előnyeit. Egyszerre termel elektromos áramot és meleg vizet. Folyamatosan keringet folyadékot a napelem hátoldalán, amit felmelegít. Előnye, hogy a hatékonysága növekszik, mert a keringetett víz hűti forró napokon a napelemet és így nem melegszik túl. Hátránya, hogy bonyolultabb és így több a meghibásodás lehetősége és természetesen a bekerülési költségek is magasabbak.


Forrás:https://ezermester.hu/cikk-8129/Hibrid_napkollektor
Polimer napelem

Az egyik legújabb és legígéretesebb technológia napelemek terén a polimer, avagy organikus napelem. Sajnos még tömeggyártásra nem került sor. Előnyei, hogy könnyen és olcsón előállítható, változatos felhasználási módjai vannak. Flexibilis és környezetbarát felületekre is felvihető. Egyenlőre alacsony hatásfokkal és rövid élettartammal kell számolni. Remélhetőleg ezek a hátrányok pár éven belül eltűnnek és akár átvehetik a szilícium alapú napelemek helyét.



Hatásfok

Egységnyi (jellemzően 1 négyzetméter) felületen a napelem tábla hány W energiát tud maximum előállítani (a gyártók általában laboratóriumi körülmények között, azaz derékszögű besugárzás, 25 Celsius fok mellett mérik). A könnyebb érthetőség kedvéért itt egy példa az egyik legnagyobb gyártó modelljén, melynek teljesítménye 205 W, mérete pedig 1,31*0,99=1,2969 m2. Tehát a panel hatásfoka 205/(1000*1,2969) = 15,8%.



Jó, jó, de mennyi energiát tudok itthon termelni?

Erre a kérdésre pontos választ nehéz adni, mivel több tényező is fontos szerepet játszik az előállított energia mennyiségét illetően. 1 kW-os rendszerrel itthon jellemzően 1000-1200 kWh/év áram fejleszthető. Egy 4 fős háztartás éves fogyasztása 4430 kWh körül alakul, vagyis egy 4 kW-os rendszer nagyjából fedezné a felhasznált áram mennyiségét.



Mennyibe is kerülne ez nekem?

Egy komplett rendszer teljes beruházási költsége háztartásról háztartásra változhat az egyedi paraméterek miatt, így pontos összeget ebben az esetben sem lehet adni. Általánosságban az mondható, hogy az 1 kW teljesítményű rendszer teljes költsége 350-400 ezer forint körül mozog, így egy 4 kWp-os rendszer nagyjából 1,4-1,6 millió forintba kerülhet.

Galéria

Galéria Lenyitása

Kapcsolat

  • fullcoolklima@gmail.com
  • Full Cool Klíma és Légtechnika
  • +36 70 278 8691
Created by: Szilágyi Kristóf
Minden jog fentartva!